Kerti fúrtkút készítése plusz költségek nélkül!
A kútfúrás menete
Hogyan készül a fúrt kút?
Iszaptechnológiás, öblítéses kútfúrást végzünk.
A kútfúrás mélysége maximum 50 méter. A kútfúrást kedvező áron, garanciával végezzük. A kútfúráshoz 1-2 köbméter víz szükséges. Ha az utcai vízellátás nem megoldott, akkor lajtos kocsi igénybevételével van lehetőség a kútfúrásra. A géppel 1 méter széles és 1,9 méter magas kapun beférünk. Hátsó kiskertbe fák, bokrok között is bemegyünk. A kútfúráshoz körülbelül 2x3 méteres területre van szükség.
A kút mellett egy négyzetméteres iszapmedencét állítunk fel. Ebben keverjük be a fúró iszapot, melyet szivattyú segítségével csövön keresztül lejuttatunk a föld alá, így öblítéssel a furadékot a felszínre emeljük. A furadékot taligával telken belül, vagy kívül elhelyezzük, elterítjük. A megrendelő külön kérésére konténerbe helyezzük.
A furat átmérője 80 milliméter ebbe egy 40 milliméter átmérőjű kútcsövet helyezünk be a furatba. Mivel ez a cső kifejezetten erre a célra készült, így ellenáll az agyag és a sóder rétegnyomásának, nem fog összeroppanni. (Nem szennyvízcsővel - sárga PVC - fúrunk, az nem kútfúrásra való!) A kútcső és a kút fala közötti részt szűrőkaviccsal töltjük fel. Így mesterséges szűrővázat alakítunk ki, ami kiszűri a homokot, és csak a tiszta vizet engedi be a béléscső belsejében. Munkaszivattyúnk segítségével a kutat a sűrű fúróiszaptól megtisztítjuk. Ennek köszönhetően teljesen tiszta vizű kutat adunk át.
Az elkészült fúrt kút egyedi méretei alapján ki tudjuk választani, hogy melyik szivattyú kerüljön beépítésre (800W, 1000W, 1300W teljesítményű), hogy a felszínen a megfelelő víznyomás megmaradjon, a házi vízellátás és a locsolórendszer akadálymentes működéséhez.
A fúrógépünk benzinmotor és elektromos áram meghajtású, így a megrendelő részéről csak vizet és elektromos áramot kell biztosítani. A megfelelő vízhozam mértéke általában az adott rétegtől függ. Ezt a rétegrendből* a kútfúrás során megállapítjuk.
Az ezzel a gépészettel ellátott kútból a kinyert víz köbméterenként 15 Ft-ba kerül (a szivattyú működéséhez szükséges áram). * (rétegrend - homok, agyag, sóder, laza vagy kötött talaj)
Gyakori kérdés, hogy a telek melyik részén érdemes fúrni, kell e pálcával vizet, vízfolyást földalatti keresni:
Síkság:
Talajvizek az alföldön sík vidékeken a föld alatt tószerűen helyezkednek el, többnyire mindenütt többé-kevésbé azonos mélységben találhatóak. (Feltételezve, hogy a talaj felszíne sík.) Tehát ha a talajvíz egy bizonyos helyen mondjuk, öt méterre helyezkedik el a felszíntől, várhatóan több száz méteres körzetben hasonló mélységben található talajvíz. Természetesen előfordulhatnak gyűrődések a föld mélyén, amelyek hatására a talajvíz helyzete változik, de ez inkább a kivétel a szabály alól.
Hegyek és völgyek:
Hegyekben, dombokon, völgyekben a talajvíz előfordulása másként alakul. Itt amennyire lehetséges, a legmélyebb pontban érdemes kutat fúrni, mivel a víz oda igyekszik és a legmélyebb ponton, mint patak folyik. Gyakran fordul elő, hogy a patak nem lép ki a felszínre, de a föld alatt akkor is megtalálható. Sokszor találni hegyekben, völgyekben kemény kőzetet, amely a kút készítését megnehezíti, ezáltal plusz költségeket idézve elő.
Talajok víz adóképessége
A talajvíz kutak által használt vízadó réteg körülbelül egymillió éves. A talaj rétegei különböző homokokból, sóderekből, agyagokból épülnek fel. Találni továbbá erózió által felaprított görgeteges kőzeteket, és helyenként akár vulkanikus vagy üledékes eredetű masszív kőzetréteget is.
A talajrétegek felépítése egy tortára hasonlít. Vízszállító homok és sóderrétegek között elhelyezkedő agyagos vízzáró rétegek jellemzik. Ezeken a rétegeken földalatti tavak képződnek. Így különböző egymás felett elhelyezkedő víztároló rétegek alakulnak ki. Az idő múlásával a víz lassan keresztülszivárog a vízzáró rétegeken az alatta elterülő következő rétegvíz "emeletbe".
Az agyag talajok nagyon finom szemcsékből épülnek fel, (0,002mm-0,06mm) és ez által a szemcsék közötti víztárolásra alkalmas üregek is nagyon kicsik. Ezért ez a talajtípus nagyon rosszul adja le a vizet egy kútba. Amennyiben a kút kevés víz kivétele után száraz, valószínűleg agyagos talajrétegben van a szűrő.
Homokos, sóderes talajokban nagyobbak a szemcsék közötti üregek (0,6mm-63mm), a víz minden irányból gyorsan pótlódni tud, ilyen rétegek alkalmasak a szűrőzésre.
Nagyon fontos, hogy a szűrő lehetőleg nagy szemcseméretű talajrétegbe kerüljön (szemcseméret> 0,5mm), különben nem lesz, megfelelő a kút teljesítménye.
|
|
|
Talajvíz kutak:
Többségében folyamatos anyagkinyerést biztosító csigafúrás technológiájával, ritkábban kanál- vagy dobfúróval, esetleg iszapöblítéssel készítjük ezeket az általában lakossági öntözés célját szolgáló kisebb mélységű (max.kb.50m) kutakat. Igény szerint a kutak üzemeltetéséhez szükséges gépészet (akna, szivattyú, vezérlés, motor- és szárazon-futásvédelem) kiépítését és beüzemelését is vállaljuk.
Milyen mélyre kell fúrni a kutat?
Talajvízkút (kerti öntözőkút) esetén mindenképp a vízadó réteg aljáig érdemes, mert addig minden méterrel növekszik a vízhozam. A vízzáró rétegbe viszont már csak néhány métert célszerű belefúrni, itt szoktuk kialakítani az un. "iszapzsákot", mely arra szolgál, hogy a későbbi esetleges üledék ne a kút hasznos, szűrőzött szakaszát lepje el. Az, hogy a vízadó és a vízzáró réteg hol helyezkedik el, nagyon változó lehet, általában a völgyekben kevésbé mélyre kell fúrni, mint a dombon, de rendszerint kevésbé annyival, mint a terepen mért szintkülönbség, mert a talajrétegződés is valamennyire követni szokta a felszínen is látható domborzatot. Érdemes a szomszédságban kérdezősködni a környékbeli kutak mélysége és vízhozama felől, mert ez ingyen van, és sokszor elég jó támpontot ad.
Hol kell fúrni a kutat?
Sajnos kútfúrásnál erre egyértelmű választ nehéz adni, mivel a varázsvesszős emberek, radiesztéták tevékenysége tudományos módszerekkel gyéren igazolt, a felszíni szondás geofizikai méréshez pedig a legtöbb kertben nincs elég hely. Szerencsére a közhiedelemmel ellentétben a gyakorlat azt mutatja, hogy ha valahol van vízadó réteg, akkor az megtalálható az egész telek alatt, nem csak annak egy- két pontján.
Milyen cső kell a kútba?
Régebben, kb.10 évvel ezelőtt a sárga színű KG PVC lefolyócsövet is használtuk kút béléscsőnek, de azóta az alapanyag és a technológia változtatása miatt a szilárdsága annyira leromlott, hogy manapság egy 8-10 méternél mélyebb kútba az összeroppanás veszélye miatt beépítése kerülendő. Viszont az óta megjelentek hazánkban is a megfizethető áru, kiváló minőségű speciálisan kútépítéshez való csövek: GWE Budafilter; Lareter; Jain. Átmérő szerint a kútfúráshoz a 125-ös a legelterjedtebb, mert bár a leggyakoribb méretű (4"-os) szivattyúk beleférnek ugyan a 113-as csőbe is, de olyan szorosan, hogy ha egy kis kavicsot ráejtenek a szivattyú fölé, akkor az beékeli a szivattyút úgy, hogy ki sem lehet húzni többé. A 125-ösnél nagyobb átmérő viszont feleslegesen drágítja meg a kutat, mivel a vízhozamot rendszerint a vízadó réteg képessége határozza meg, nem a csőátmérő. Készítenek ezen kívül 40-50-63 mm átmérőjű, úgynevezett vékonycsöves, vagy alföldi kutakat is, melyek olcsóbbak, azonban ezeknek csak ott van létjogosultsága, ahol a kút üzemi vízszintje (tehát miközben termeltetjük belőle a vizet) nem süllyed a felszíni szivattyútól mért 8 méter alá, mert különben a szívócsőben megszakad a vízoszlop, és a szivattyú elejti a vizet.
Kutak osztályzása a vízadó réteg szerint:
1. Talajvíz kutak
2. Rétegvíz kutak
Alapvető kérdés az, hogy a vizet háztartási célra, tehát ivóvízként, vagy pedig öntözéshez, igénytelenebb állatok tartásához kívánjuk használni. Ugyanis míg az utóbbi igények kielégítéséhez elegendő a gyengébb minőségű talajvíz, addig ivóvízként réteg-, vagy karsztvíz felhasználása ajánlott.
Kutak osztályzása kivitelezésük technológiája szerint:
1. Ásott kút
2. Fúrt kút
3. Vert kút
Ásott kút
Ásott kutat csak kis mélységig lehet készíteni, ezért csak a talajvizek kitermelésére alkalmas. Előállításuk költséges, vízhozamuk bizonytalan, vízminőségük megkérdőjelezhető.
Az ásott kutak többnyire nem érik el a vízadó réteg alját, ezért tökéletlen kutaknak is nevezzük őket. Ebből kifolyólag vízhozamuk a több mint 1 méteres átmérő ellenére messze elmarad a fúrt kutaktól.
Fúrt kút
A technológiák fejlődése és a gépesítés a kutak készítését is forradalmasította, kutak ma már szinte kizárólag fúrással készülnek.
Fúrt kutak készülhetnek pár centistől több méteres átmérőig, alig tíz méterestől akár tízezer méteres mélységig. Különböző, a talajszerkezettől függően a kívánt vízhozam, vagy a vízminőség szerint más-más átmérőjű illetve mélységű kút kerül kialakításra, amelyek különböző technológiával készíthetők el.
Egy szakszerűen kivitelezett fúrt kút hozama évtizedeken keresztül állandó, vízminősége megfelelő. Költségvonzata töredéke egy hasonló paraméterekkel rendelkező ásott kútnak.
Nem elhanyagolható az sem, hogy fúrt kút a környezettől elzárható, állatok, növények, emberek nem tudnak beleesni.
A fúrt kutak egy különleges alfaja a vert kút.
Vert kutak kis vízhozamok kielégítésére alkalmasak, a kőzetek nem lehetnek kemények, ismert kell, hogy legyen a vízadó réteg elhelyezkedése, a kis átmérő miatt búvárszivattyú alkalmazása nem lehetséges, a hiányzó kavicsszűrő miatt elhomokosodásra, teljesítménycsökkenésre hajlamos.
"Víz!
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry)
